2016. február 15., hétfő

Zárás + Újra kezdések

Sziasztok!
Úristen, hol is kezdjem....? Talán ott kéne, hogy borzasztóan sajnálom, ezt a sok kihagyást, de már nem tudok mit írni. Júliusban volt utoljára fejezet. Most egy búcsúval jelentkezem, ami nem biztos, hogy örök. Két hónapja gyötröm magam ezzel a bejegyzéssel, és most itt van. Tudjátok, rájöttem, hogy a blog borzasztóan el sablonosodott, így már nem látom értelmét folytatni, de mint az előbb is írtam, nem biztos, hogy örök a búcsú, talán egy nap egy újabb fejezettel állok elő, de akkor majd egy másik blogon, de mindenképpen kiírom majd ide is, ha ez a csoda megtörténik. De most, jöjjenek a statisztikák, aztán pedig még több dolog.

Ezen egy picit fennakadtam, kedves perverz 
látogatók, de mindent köszönök szépen!




And now! Szeretném bejelenteni, hogy új email fiókom lett - hosszú sztori -, amivel szintúgy fent vagy a bloggeren, így természetes, hogy új blogom is van.... Ami egy SHAWN MENDES fanfiction, és egy Little Mix dalra alapszik; a Secret Love Song-ra. Ebből gondolom ki lehet találni, hogy egy titkos szerelemről szól.. Na, mindegy
Egy kis ízelítő;

– jól vagy? – a keze megkereste az enyémet a sötétben. a rádió is halkabban szólt, a holdfény pedig alig látható világítást adott az autóban. ránéztem – hmm? – a hold szép lassan eltűnt mögötte, így már az ő barna haját csillogtatta az égitest. hamarosan az eget ellepték a viharfelhők, de nem esett. csak gyülekeztek felettünk, fenyegetést adva a gyalogos embereknek. újra az ölemre néztem. a bal kezemet néztem, a hüvelykujjammal a mutató ujjamat piszkáltam. a könnyek némán gurultak le az arcomon, hideg nyomot hagyva a tűzforró bőrömön. a szerelem nem igazi, ha titokban tartják, még akkor is, ha bármit megtennénk a másikért. továbbra sem válaszoltam, csak néztem, ki az ablakon, ki az emberekre. egyedül sétáló, magányos szívek. shawn a kezemet szorongatta, én tovább sírtam, hangtalanul. a szerelmem az enyém volt. csak az enyém, és legszívesebben kiordítottam volna a világnak, hogy szerelmes vagyok, de nem tehettem. nem tehettem meg semmit. amikor buliban voltunk, nem csókolhattam meg a táncparketten, és nem foghattam meg a kezét az utcán.

Kis betű, nagy betű nincs benne, mert szöveg dobozból másoltam ki! BLOG LINK!
De azt hiszem ennyi lenne... Köszönöm szépen mindenkinek, aki olvasott, addig ameddig, és tényleg köszönöm ezeket a nagy számokat!

Goodbye with million kiss,
xx Kayleigh

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése